Bízom benne, hogy Björk-öt nem kell bemutatni senkinek, hiszen az énekesnő már bőven tett annak érdekében, hogy ő legyen az egyik legismertebb izlandi művész. Mindig is elbűvölt különleges hangja, melyet egyedi zenék és érdekes közreműködések tettek (tesznek) még izgalmasabbá. Most azonban nem azért szerepel itt, hogy a zenéjét promózzam, inkább azt a filmet szeretném szóba hozni, melyet nemrég sikerült megnézni és ő a főszereplője:

 Dancer in the dark 

Hát nem egyszerű eset... A történet Selmárol, az egyedülálló anyáról szól, aki szép lassan elveszti a látását és mindent elkövet, hogy megmentse fiát a vakságot okozó örökletes betegségtől. Szorgalmas munkával tartja fent szerény életüket az Államokba bevándorolt anya, kinek az egyetlen szenvedélye a musical-ek. Selma a történet során egy gyilkosságba keveredik és a cselekmény megrázóan drámaira fordul. Eddig mondhatni semmi különös, egy szomorú sztorin kívül, csakhogy ez a film műfajilag egy (anti)musical-hez hasonlít leginkább. Ez annyit tesz, hogy a szereplők a komolyabb érzelmek kifejezését táncal és énekkel valósítják meg. A dalok jól igazodnak Björk egyedi stílusához: ne aggódjatok -semmi Mary Poppins, csakis industrial minimal + szívbemarkoló ének. A film egyébként 2000-ben készült, nem is értem h miért nem láttam előbb. Mindenképpen érdemes rászánni az időt és megtapasztalni miért tartottam fontosnak, hogy itt is szerepeljen ez a remekmű. A vége pedig leírhatatlanul megrázó, garantáltan nyomot hagy az emberben.